Cseh Tamás és Dosztojevszkij

Cseh Tamás és Dosztojevszkij

Cseh Tamás zeneszerzőként, előadóként kapcsolódik Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkijhez, ezt sokan tudják, azonban hogy színészként is, azt talán kevesebben.

Az F.M. Dosztojevszkij és az ördög című Cseh-Bereményi-dal 1972-ben született, azonban 1981-ig várni kellett, hogy a Műcsarnok lemezen megjelenjen. A könnyed, játékos Bereményi-szöveg egy fiktív pillanatot ragad meg Dosztojevszkij életéből, egy 1849-es pétervári éjszakát, amikor egy váratlan látomás formájában az ördög megjósolja neki az életében, szemléletmódjában és írásművészetében hamarosan bekövetkező radikális változásokat. A találkozást leszámítva a szöveg hűen tükrözi az életrajzot, azonban nem csak a biográfia egyes elemeire utal, hiszen maga az ördög is több almalommal megjelenik Dosztojevszkij regényeiben. Talán a leghangsúlyosabban és a dalhoz leginkább kapcsolódó módon A Karamazov tesvérekben, ahol Ivan Karamazov hallucinálja maga elé az ördögöt. Ebben a vízióban is kissé gunyoros, fölöttébb jól informált „gonosszal” találkozunk, aki valójában csak Ivan kételkedő gondolatainak kivetülése.

A dalban megénekelt szibériai kényszermunka és a „fanyar, fura kanyar” után, már 1866-ban, a Bűn és bűnhődéssel egy évben írta az eladósodott Dosztojevszkij A játékos című kisregényét, melyet 1985-ben Forgách András átirata nyomán Csizmadia Tibor rendezésében mutattak be a Katona József Színházban Bán János főszereplésével. A premierre március 29-én került sor. Az illusztris szereposztásban az ez idő tájt a Cseh-Bereményi Jóslatot is a Katonában előadó, Shakespeare Ahogy tetszikében is szereplő Cseh Tamás a Részeget alakította.

Tarján Tamás a korabeli kritikában rá is kitért:

„A nem birtokolt, nem kormányzott élet áll a középpontban. Dosztojevszkij a monologizáló hősben adta ennek az állapotnak a látleletét – Forgách viszont valamennyi szereplőjén körbemutat: íme, egyikük sem ura a sorsának. Elpereg az élet, vakon és logikátlanul, ahogy a rulettgolyó is pörög. Föltűnő, hogy – s ebben talán már a vendégrendező, Csizmadia Tibor vitte, fejlesztette tovább az írói inspirációt – mennyit fekszenek ezen a színpadon. A fekvés, ez az öntudatlan vagy passzív állapot mintegy az élőhalottság metaforája. Zagyva banda-bandázások futó ötperceire tér csak magához a Részeg: a népszerű dalainak hangulatvilágát, intonálási módját túlzottan is megtartó Cseh Tamás a harmadik felvonásban már nem is az asztalon, de a földön nyúlik el, csak belógó, időnként kalimpáló karját látjuk.”

Érdekesség, hogy több alkalom is volt, mikor a Jóslat és A játékos is egyazon napon került műsorra a Katonában, például a bemutató után két nappal délután fél 3-tól még zenészként, este 7-től színészként állt a színpadra Cseh Tamás. Mivel előző nap is volt esti előadás, a díszlet egy része a színpadon maradt, ám ez a beszámolók szerint az előadást nem befolyásolta..

Csengey Balázs

Kapcsolódó elemek